A gyógytorna gyermekeknek is gyakran szükséges lehet

A mozgás normál esetben minden életszakaszban elkíséri az embert, egyfajta alapvető lételem, éppen ezért rendkívül lényeges, hogy már gyermekkorban odafigyeljünk a megfelelő mozgásfejlődésre. A mai világban már szerencsére kötelező szűrések vannak ezen a téren, de amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke ebben a tekintetben elmaradott vagy nem úgy fejlődik, ahogy a többi kisbaba, akkor érdemes mielőbb felkeresnie egy szakorvost.

A vizsgálatokat és a diagnózis felállítását ugyanis minden esetben ortopéd szakorvos végzi, majd ezt követően kerül a kis beteg gyógytornászhoz, aki ennek függvényében tud felállítani már egészen apró babáknak is célzott tornát. Bár sokan úgy vélik, hogy nem érdemes babakorban ilyenekkel terhelni a gyermekeket, azonban ha a szakorvos nem mondja el, akkor nekünk kell mérlegelnünk a probléma súlyát, hiszen előfordulhat, hogy olyan mértékű deformációról van szó, aminek hatására gyermekünk normál esetben talán soha nem tudna megtanulni járni. Ha efféle diagnózist kapunk, nem kell azonnal megijedni, hiszen a babák vagy a kisgyermekek gyógytornája a folyamatos fejlődéssel társítva olyan elképesztő eredményeket szülhet, amivel akár még a műtétek is elkerülhetők.

Mikor lehet szükséges a gyógytorna a gyermekeknek?

A kifejezetten gyermekeknek megálmodott gyógytornát alapvetően három nagy csoportba oszthatjuk, melyeken belül értelemszerűen lehetnek átfedések, valamint különféle alárendeltségek, de a legfontosabbak a következők:

• Enyhébb esetek, amikor a gyógytorna mindössze azt a célt szolgálja, hogy a fejlődésben valamiért elmaradt gyermek mozgását tökéletesíthessük, és fejleszthessük.
• Közepesen súlyos esetek, amikor a gyógytorna nem opcionális, hanem erősen ajánlott annak érdekében, hogy a gyermeknél megfelelően fejlődhessen a mozgás, és eltűnhessenek azok a problémák, melyek később súlyos deformációkat idézhetnek elő.
• Súlyos esetek, melyek többnyire szerzett-, vagy veleszületett problémák, a cél pedig ilyenkor az alapvető mozgáskultúra és mozgástudás elsajátítása annak érdekében, hogy a kis beteg a jövőben teljes életet élhessen.

A három csoport között gyakori az átfedés, de ami ennél is fontosabb, hogy az átkerülés lehetőségével szintén számolni kell. A súlyos esetekből kellő kitartással és megfelelő gyógytornával hónapok alatt közepesen súlyos vagy enyhe problémával rendelkező betegek válhatnak, de nagyobb probléma, hogy a folyamat fordítva is történhet. Ez pedig alapvető probléma, hiszen gyakran az orvosok és a szülők is inkább a kényelmet választják, a gyermek egészséges mozgásfejlődésének kialakulása helyett, ezáltal egy enyhe ortopédiai elváltozással inkább nem is törődnek, holott a rendellenesség súlyosbodása esetén később már nem biztos, hogy elegendő lesz a kitartó gyógytorna.

Milyen gyógytornás módszerek alkalmazhatók a gyerekeknél?

A gyermekeknek szánt gyógytornák kapcsán rendkívül fontos cél, hogy a mozgásszervi fejlődéshez elengedhetetlen mozgásformák helyes elsajátítása és kivitelezése mellett a kicsik is élvezzék a terápiát. Ne féljenek, ne kényszernek érezzék a dolgot, emiatt fontos a játékos megközelítés, ugyanakkor a következetesség is, hiszen a helyesen kivitelezett gyakorlatok alapvető fontosságúak a gyógyulásoz, emiatt nemcsak a gyógytornász, a szülő aktív jelenlétére is nagy szükség lesz.

A gyermekgyógytorna kapcsán a leggyakoribbak az aktív és a manuális terápiák. Előbbiek az aktív mozgásra és izommunkára építenek, melyekbe nagyon jól bevonhatók a játékok és a szülők is, azonban a manuális típusok sokkal célzottabbak, hiszen a kötőszövetek mellett az idegrendszert egyaránt ingerlik, emiatt csak a gyógytornász célzott felügyeletével és segítségével valósulhatnak meg, önálló mozgást ezek a megoldások ritkán tartalmaznak. Ezen felül megkülönböztetünk még szenzoros terápiákat, amikor ingereken keresztül kerülnek aktiválásra az izmok, de vannak kiegészítő megoldások is, melyek sokszor vagy segédeszközökben, vagy masszázsban nyilvánulnak meg.

A fentiek közül az aktív gyógytorna általában a leggyakoribb és leghatékonyabb, azonban fontos kiemelni, hogy soha nem futószalagon gyártott gyakorlati foglalkozások zajlanak ilyenkor, hanem a gyermek problémájához igazított, teljes egészében személyre szabott mozdulatsorok. Ez nagyon fontos, hiszen nincs két egyforma mértékű és összetételű elváltozás vagy probléma, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy nemcsak a kicsik élvezik jobban az efféle elfoglaltságokat, hanem a gyakorlatokat könnyen el is tudják sajátítani, hogy otthon alkalmazhassák őket, ami azért lényeges, mert az önszorgalom a gyógyulás tekintetében legalább olyan fontos, mint a megfelelő gyógytornász kiválasztása.