Gyógytornával is kezelhető a talpi ín gyulladása

A talpi ín, vagy talpi bőnye gyulladása – orvosi meghatározása: plantáris fasciitis – egy gyakori túlterheléses betegség azoknál, akik gyakran erőltetik meg a lábukat sportolás, vagy mindennapi tevékenységek során. A leggyakrabban a sok futás és lépcsőzés válthatja ki, ezáltal futóknál, focistáknál vagy éppen olyan munkahelyen dolgozóknál, ahol sokat kell lépcsőzni, nagyon sokszor felbukkanó jelenség.

A talpi ín gyulladás tünetei

A talpi ín gyulladásáról tudni kell, hogy egy fokozatosan kialakuló betegség, ami ennek ellenére is jól felismerhető tüneteket produkál. Jellemző ilyen esetben például, hogy a pihentetés utáni első lépésekkor sarokfájdalom és merevség jelentkezik, ami mozgás hatására csökken, de lépcsőzéskor vagy lábujjhegyre álláskor ismét erőteljessé válik. A gyulladást jelezheti elő továbbá az is, ha huzamosabb idejű egy helyben állás után fájdalom jelentkezik a talpban.

A talpi ín gyulladás kialakulásának okai

A talpi ín gyulladás kialakulásának eredete nem teljesen tisztázott, de az orvostudomány jelenlegi állása szerint a kisebb, mikroszkopikus méretű szakadások idézhetik elő az érintett ínakban. Ami bizonyított, hogy rengeteg belső és külső tényező fokozza kialakulásának valószínűségét, legyen szó akár alkati sajátosságokról, akár a problémát elősegítő tevékenységről.

A kialakulás hátterében állhat például lúdtalp, csökkent mozgásterjedelmű ízületek, túlfeszített Achilles ín, a két láb közötti izomerő-különbség, az öregedés, a túlerőltetés, a hirtelen elhízás, vagy a már meglévő súlyfelesleg, a rossz méretű, illetve kialakítású lábbeli, a túl kemény talajon való futás, az egy helyben állás és így tovább.

Kezdés konzervatív terápiával

Mint minden túlterhelésből fakadó gyulladásra, így a talpi ín gyulladására is helytálló kijelentés, hogy a kezelést mindig türelemmel és pihenéssel kell kezdeni, mert a legjobb szakemberek is rendszerint csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy mi lehet ilyen esetben eredményes terápia. Természetesen nem zárható ki, hogy rögtön az első módszer beválik, de minden esetben csak óvatos próbálkozásokkal kell kezdeni. Az akut fázisban így a fájdalomcsillapítás és a regeneráció kapja a központi szerepet, amihez a pihenés mellett enyhébb gyógytorna is csatlakozhat a láb passzív és aktív átmozgatásával, illetve olyan gyakorlatokkal, amelyek nem okoznak fájdalmat.

Mindez nagyon fontos abból a szempontból, hogy elkerülhető legyen a leépülés, majd miután az akut fázisból kilábalt a beteg, lényeges lesz kideríteni azt is, hogy mi idézte elő a gyulladást. Sportoló esetén át kell vizsgálni az edzéstervet, a felhasznált edzőcipőt, minden más esetben pedig szükséges tanulmányozni a páciens mozgási sajátosságait is terhelés alatt, érintve az ízületek mozgásterjedelmét, valamint az izomerőt és az izmok rugalmasságát.

Jöhet a gyógytornász

A talpi ín gyulladásának kezelésében a kulcsszerepet a pihenés mellett a gyógytornász jelenti majd, aki nemcsak felméri állapotunkat, hanem összeállít nekünk egy olyan speciális rehabilitációs programot, aminek jóvoltából a probléma megszűnik, miközben nem kell izmaink leépülésétől sem tartanunk.

A gyógytornász rendszerint egy komplett nyújtási protokoll mellett – amely a gyulladt állapot után kötelezően elsajátítandó – sajátos bemelegítéseket, levezetéseket és kiegészítő technikákat gyakoroltat be velünk. Fontos kiemelni, hogy ezek a gyakorlatok jellemzően nem korlátozódnak csak a lábakra, méghozzá azért nem, mert sokszor a teljes test érintett lehet a kialakulásban, így akár természetesen a rossz tartáshoz is vissza lehet vezetni a gyulladást.

A gyógytorna során egyébiránt elsajátításra kerülnek klasszikus lábtornagyakorlatok is – a hernyózástól kezdve, a lábujjakkal történő fogásokig bezárólag –, de vannak olyan speciális mozgásformák, amelyek kifejezetten azért születtek, hogy a gyulladt ín nyújtásával, illetve a talpizmok átmozgatásával a probléma ne csak megszüntethető legyen, hanem tartósan elkerülhető is.