Gerinctorna

Mindennapi életünk során észrevétlenül ugyan, de extrém módon terheljük a gerincünket, kortól és foglalkozástól függetlenül. Nagyon fontos lenne a prevenció, a helyes testtartás megtanulása és az ide vonatkozó ergonómiai szabályok betartása.

Gerinctorna gyakorlatok

Gyógytornával hatékonyan lehet kezelni a kialakult elváltozásokat és fájdalmakat, erősíteni a megfelelő izmokat.

A már kialakult elváltozás és fájdalom oka legtöbbször a csigolyákra és a csigolyák közti kisízületekre háruló túlzott teher, melynek jelentős részét át kellene venniük a megfelelő izmoknak. Ezek az izmok, ha nem elég erősek nem csak a gerincoszlopra hárítanak plusz terhet, hanem a felületesebben fekvő izmok működésére is negatívan hatnak azáltal, hogy ezek kompenzálni próbálják a mélyebb izmok gyengeségét, idővel azonban feszesebbé, fájdalmassá válnak.

A porckorongsérv, gerincsérv kialakulása és a hozzá kapcsolódó gyógymódok

porckorong és gerinc

Minden ember tudja, hogy a gerincoszlop csigolyákból épül fel, amelyek között porckorongok húzódnak meg annak érdekében, hogy hátunk a masszív tartás mellett megfelelően rugalmas és hajlékony maradhasson. Ezeknek köszönheti a gerinc a mozgékonyságát is, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy testünk előrehajlásakor ezek a porckorongok hátrafelé, míg hátrahajláskor előre mozdulnak el.

A porckorongokról általában

A porckorongok rostos anyagból felépülő, rengeteg vizet tartalmazó, két csigolya között elhelyezkedő, gyűrűszerű képződmények, amelyek elengedhetetlenek a gerincoszlop megfelelő működéséhez. A porckorongok ugyanis mozgékonyságot és hajlékonyságot adnak ennek a testrésznek, miközben megvédik a sérülésektől, az ütésektől és a rázkódásoktól. Az egészséges porkorong tehát kellően rugalmas és erős összeköttetést garantál a csigolyatestek számára, így védve a gerincet a különféle problémáktól.

Az ember számára a gerincoszlop biztosítja a megfelelő testtartást, ezáltal a mindennapokban erre a testrészre, a csigolyákra és a porckorongokra is óriási nyomás helyeződik. Amennyiben a terhelés mellé nem csatlakozik megfelelő rekreáció és elővigyázatosság, a csigolyák kopásnak indulnak, ami óriási fájdalmakkal, gyulladással, később pedig akár mozgásképtelenséggel jár együtt. A porckorongok abban játszanak nagy szerepet, hogy ez a folyamat megelőzhető legyen, ezáltal a csigolyák között egyfajta puha és rugalmas közegként megakadályozzák az első kockázati tényezőt, a kopást.

Miből áll a porckorong?

Minden egyes porckorong egy kocsonyás mag köré felépült, rostos gyűrűből áll, amit leginkább egy puha, ámde masszív szerkezetű párnához lehetne hasonlítani. Sérülékenységükben a kocsonyás mag játssza a központi szerepet, aminek jelentős része víz, ám ennek tartalma a kor előrehaladásával fokozatos csökkenésnek indul, ezáltal minél idősebbé válunk, porckorongjaink annál inkább elvékonyodnak és rugalmatlanná válnak. Ez nagy szerepet játszik abban, hogy a csigolyák közötti ízületek, illetve maga a teljes gerinc is meszesedésnek induljon, de a problémát tovább fokozza, hogy a folyamat részeként a kocsonyás részt körbevevő rostgyűrű is egyre keményebbé válik, ami ettől sérülékenyebb lesz, avagy könnyen elszakadhat. Az ilyen szakadásoknál következik be, hogy a kocsonyás mag kitör a porkorongból, és úgynevezett „előboltosulás” alakul ki, amit közismertebb néven porckorongsérvként ismerünk. 

Mitől kopnak el a porckorongok?

A porckorongok kopásának első kiváltó oka az idősödéssel járó automatizált folyamatok mellett a gerincet érő terhelés megnövekedése, amelynek folyományaként a porckorongok összenyomódnak. Vannak szerencsés helyzetek és esetek, amikor az összenyomódás egyenletes – ergo nem jelent veszélyt –, de ez csak nagyon ritka esetben valósul meg. A legtöbbször ugyanis a gerincoszlopot egyoldalú terhelés éri, amelynek során a csigolyák kimozdulnak természetesen egyenes helyzetükből.

Amennyiben ez a folyamat huzamosabb ideig fennáll, a csigolyák egy idő után nem lesznek képesek visszaállni az eredeti helyzetükbe, aminek részeként a porckorongok korábban elöregednek, megkeményednek, és megtörténik a gerinc deformálódása, amit a köznyelv csak gerincferdülés néven ismer.

Porckorongsérv, gerincsérv kialakulása

A porckorongsérv nem más, mint amikor a korong külső rostjai meggyengülnek, elszakadnak, és a belső, jórészt vízből álló kocsonyás anyag a sérülés helyén kitüremkedik, szaknyelven szólva „előboltosul”. Ennek különféle fokozatai lehetnek, így az észrevétlen problémákon túl beszélhetünk olyan súlyos esetekről, amikor a külső gyűrű teljesen kiszakad, és a kocsonyás anyag elfolyik. Az ilyen kitüremkedések bizonyos esetben csak terhelés hatására jelennek meg, és tehermentesítés után automatikusan visszahúzódnak – a fájdalmas tünetekkel együtt –, de amennyiben már deformációt előidéző elváltozások történnek, a probléma állandósul. A gerincet érő problémák és a sérv kialakulása tehát a porckorongon belül kezdődik, majd miután a funkcionális egyensúly felborult, a gerinc instabillá válik, ami egy kisebb dominó-effektust indít el a szervezeten belül, amely azonnal megindítja a különféle, gyakran fájdalmas vagy további elváltozást okozó folyamatait. Példának okáért amint a gerinc kimozdul a helyéről, az izmok azonnal megpróbálják stabilizálni azt, ami miatt a mély hátizomra egyre nagyobb teher helyeződik, így görcsös csomók, állandósuló hátfájdalom jelentkezhet. Az ellenreakcióból továbbá a kisízületek is alaposan kiveszik majd a részüket, amelyek egyre nagyobb terhelést kapnak, amivel együtt hosszabb távon kopás és meszesedés indulhat el. Ezek a problémák a felelősek a későbbi nyaki- és derékfájdalmak jelentős részéért. A porckorong- vagy gerincsérv a gerincnek bármelyik szakaszán kialakulhat, azonban orvosi szempontból vannak gyakrabban érintett, mondhatni sérülékenyebb területek, így a nyak, a derék vagy az úgynevezett lumbális szakaszok.

Ezek a gerincsérv leggyakoribb előjelei

Az emberi gerinc – mint testünk legfontosabb tartóoszlopa – felépítését tekintve 33-35 csigolyából és 23 porckorongból épül fel, amelyek a csigolyák közé beépülve biztosítják annak rugalmasságát és biztonságát. A kialakult, vagy éppen kialakulóban lévő gerincsérvet minden esetben fájdalom kíséri, ami az egyik legfontosabb előjele a problémának, ellenben korántsem mindegy az, hogy a fájdalom hol jelentkezik, és milyen típusú. Ezt ugyanis nagymértékben befolyásolja az, hogy a gerinc melyik részén sérült meg a porckorong, és ott milyen idegeket nyom. Éppen emiatt előfordulhat a nyakon, a háton, de akár a deréktájon is fájdalom, ami felléphet hirtelen, fokozatosan, mozgás, de bizonyos esetben pihenés hatására is. Kevesen tudják, de a porckorongsérv – vagy a köznyelv szerinti gerincsérv – akár még a hólyag- és bélműködést is akadályozhatja, így amennyiben ezeket a területeket érintő problémáink akadnak, a háttérben a gerinchez kötődő elváltozás is meghúzódhat. Fontos, hogy a porckorongok kopását ne hasonlítsuk a kialakult sérvhez, előbbi ugyanis egy lassú folyamat – és nem egy konkrét betegség –, ami kedvez a gerincsérv kialakulásának.

A gerincsérv tünetei

A gerincsérv tünetei minden esetben attól függenek, hogy a gerincoszlop melyik részén alakult ki a kitüremkedés, illetve milyen mértékű elváltozásról van szó. Ennek megfelelően egészen enyhe, mondhatni elviselhető fájdalom mellett akár súlyos mozgáskorlátozottságot is előidézhet a probléma. A porckorongsérvnek ugyanakkor van egy igazán jellemző tünet-együttese, ami három részből tevődik össze. Ezek a fájdalom, a bizonyos szintű mozgáskorlátozottság, valamint a problémás szakaszt érintő idegrendszeri gondok.

A porckorongsérv leggyakrabban előforduló tünetei a következők:

  • Csíkszerűnek leírt, sugárzó fájdalom, amely nyaki sérv esetében a kezek felé, a többi gerincszakasz kapcsán a lábak irányába sugároz. A hátközépi sérvek jellemzője lehet még a mellkasba vagy hasi tájékra sugárzott fájdalom.
  • Általános az izomgyengeség érzete, amit az idéz elő, hogy a kialakult sérv ideggyököket nyom, ami korlátoz bizonyos izomcsoportokat.
  • Probléma jelentkezik az érzékelésben, ami a legtöbb esetben végtagzsibbadásban nyilvánul meg.
  • Csökkenő-, vagy teljesen kieső reflexek.
  • Problémássá váló vegetatív folyamatok, például széklet- vagy vizelettartási gondok.

A sérv diagnózisa

A porckorongsérv diagnózisát a legtöbbször már a fenti tünetek rögzítése kapcsán felveti az orvos, amit aztán további vizsgálatok erősítenek meg. A betegnek minden esetben át kell esnie ortopédiai- és neurológiai szakvizsgálaton is. Amennyiben sérv valószínűsíthető vagy tapintható, annak pontos elhelyezkedését és nagyságát ma már MRI vizsgálatokkal állapítják meg, és csak ezt követően születik végleges diagnózis.

A nyaki sérv legjellemzőbb tünetei

A külön kategóriaként kezelt nyaki sérv elnevezés alatt rendszerint a porckorongsérv egy specializált változatát értjük, amely egyes esetekben óriási fájdalmakkal jár, míg máskor komolyabb deformáció során sincs komolyabb panasza a betegnek. A nyaki sérv legjellemzőbb tünetei között a fájdalmat és a zsibbadást találjuk, de időszakos és részleges bénulás is felléphet, ami ilyen esetben a kezek mozgáskorlátozottságában nyilvánul meg. Jellemző még továbbá, ha a nyakból a vállak vagy a könyökök irányába nyilalló fájdalmat tapasztalunk, amely jól kivehető útvonalon, az idegeken keresztül érezteti hatását.

A nyaki porckorongsérv rendszerint erőteljes és kisugárzó fájdalmat produkál, amely a vállak és a kezek mellett gyakran a koponyába is folyamatosan kisugározhat, ezáltal fejfájásszerű tüneteket produkál. Gyakori panasz még az izomgyengeség, ami sokszor a nyak merevségével vagy éppen annak gyengeségérzetével, tartásbéli problémáival egészül ki, aminek következtében a fej mozgatása fájdalmassá, akadozottabbá, lassabbá válhat. Extrémebb esetekben szédülés és látászavar is kísérheti a problémát.

A deréktáji sérv legjellemzőbb tünetei:

A deréktáji-, vagy más néven ágyéki porckorongsérv rendszerint az ágyéktájon elhelyezkedő csigolyák fentebb ismertetett deformációjából alakul ki. Ilyenkor a gerinccsatornából kitüremkednek a porckorong belső részei, és nyomás alá helyezik a közelben futó idegeket. Ez nagy fájdalmak mellett olyan tünetekkel járhat együtt, mint a zsibbadás, az ágyéki- vagy végtagi gyengeség, esetleg a lábfejben érzett szúrás. Rendszerint általános derékfájással indul, ami a porckorongok kopását is előjelezheti, de miután megtörtént a kitüremkedés, az általános derékfájdalomból ülőideg fájdalom lesz. Ez a deréktáji sérv legjellemzőbb tünete, ilyenkor ugyanis a fájdalom az ágyékból indul, végighalad az alsó végtagokon és a lábfejben ér véget. A betegek villámcsapásszerű, hirtelen fájdalomról számolnak be, ami akkor erősödik, ha a páciens ül, áll vagy jár, egyedül fekvéssel enyhül, de súlyosabb esetekben még akkor sem.

A porckorongsérv kezelése

Gerincsérv kezelése

Az orvostudomány hatásköre sajnos jelenleg nagyon limitált a kialakult porckorongsérv kapcsán. A problémát megoldani, avagy visszacsinálni már nem lehet, ellenben a fájdalom, a kialakult izommerevség megszüntethető gyógyszeresen vagy speciális injekciókkal, amelyek nem csak érzéstelenítenek, hanem az izmokat is lazítják. Szintén hatásos eredmények érhetők el a speciális gyógytornákkal és a fizikoterápiával, esetleg manuál terápiával.

Néhány esetben komoly enyhülést hozhat a súlyfürdő alkalmazása, amit reumatológus szakorvos írhat elő a beteg számára.

Otthoni praktikák a porckorongsérv kezelésére

Ha szeretnénk megelőzni, vagy csökkenteni a gerincfájdalmakat, akkor azzal kapcsolatban az aktív életmód jelenti az egyik legjobb alternatívát. Az úszás mindközül a legjobb, hiszen úgy mozgatja meg a gerincet és erősíti a hátizmokat, hogy közben nem ró terhelést a gerincoszlopra. Főként a hát- és a gyorsúszás előnyös, amivel a stabilizáló izmok erősíthetők, amelyek így megfelelő támaszt tudnak nyújtani gerincoszlopunknak.

Sokat segít a hátizmok erősítése

A porckorongsérvek kapcsán kiemelt fontosságú a megelőzés. Ennek a leghatásosabb módja, ha a hátizmunkat megfelelően erősítjük, különöse tekintettel a mély hátizmokra, amelyek a rendszeres átmozgatástól és nyújtástól olyan formába kerülnek, hogy megakadályozzák a gerinc deformációját. Ha már kialakult problémánk van, abban az esetben is nagyon hatásos lehet a gyógytorna, vagy az adott hátizomzatot megcélzó mozgásforma, amivel nem csak a további romlást akadályozhatjuk meg, hanem a kialakult fájdalmakat is enyhíthetjük.

Tudományosan igazolt továbbá, hogy a gerincoszlopra kiváló hatást gyakorol a jóga, ami képes kinyújtani és ellazítani a görcsös izmokat és szalagokat, amivel nő a gerincoszlop hajlékonysága és rugalmassága, valamint csökken a sérülésekre való hajlam is.